Vakbarát változat


Ne csapkodjunk - lebegjünk!

A madarak szárnyaik segítségével nyergelik meg a levegőt, de más módon is lehet benne felfelé jutni. Ki ne látott volna tűz fölött röpdöső pernyét, nyáridőben, déltájban szállongó tollpihét, papírdarabkát. Szász Albertus filozófus már a XIV. században gyanította, hogy "a tüzes anyaggal" töltött üreges test ugyanúgy úszik a levegőben, mint a hajó a vízen. 300 évvel később Toricelli és Guericke természettudományos felismerései nyomán Francesco Lana de Terzi megalkotta az "aero-nautica", a légi hajózás fogalmát: a levegőnek súlya van, ami tehát könnyebb a levegőnél, az emelkedik benne.
Az első lebegés Ezt az elvet valósította meg 1709-ben Bartolomeu de Gusmáo, aki V. János portugál királynak bemutatta az első hőlégballont. A játékszer több méterre emelkedett fel az ámuldozó udvari népség szeme láttára, ahogyan ezt egy korabeli festmény bizonyítja. A levegőnél könnyebb szerkezettel történő repülés gondolata akkoriban már sokak fejében motoszkált, de gyakorlati megvalósulására még csaknem 75 évig kellett várni...

Joseph-Michel Montgolfier (1740-1810) és restvére, Etienne-Jacques (1745-1799) nevéhez fűződik az első, élőlény szállítására alkalmas ballon előállítása. 1783. szeptember 19-én ugyanis egy ketrecet erősítenek a ballonra, benne három "utassal": egy birkával, egy tyúkkal és egy kacsával. Az állatok felbocsátásával azt akarják igazolni, hogy élőlények minden ártalom nélkül tartózkodhatnak a magasban. A léggömb nyolcperces utazás után Vaucresson mellett, egy kis erdőben, körülbelül négy kilóméterre a felszállás helyétől a földre ereszkedik. Az állatok épen és egészségesen térnek vissza, csak a tyúknak törött el az egyik szárnya. Szerencsére akadnak tanuk, akik igazolják, hogy ez a baleset még a felbocsátás előtt játszódott le: a birka lépett rá a tyúk szárnyára.

A nagy álom megvalósításának tehát nincs már semmi akadálya. 1783. október 10-ére a testvérek elkészítik negyedik, eddigi legnagyobb léggömbjüket, melynek magassága 22 méter, átmérője közel 14.5 méter, térfogata 2000 m3. Alsó, elvékonyodó és nyitott végénél egyfajta körfolyosót épeznek ki, itt tartózkodnak majd az utasok. Az utasok még éghetőanyag-készletet is visznek majd magukkal, hogy ezáltal hosszabb menetidőt biztosítsanak a léggömb számára. A szalma és a gyapjú meggyújtására parázsló faszénnel töltött tál szolgál, amely a nyílás közepén csüng alá. Esetleges tűz elleni védekezésül vizet és szivacsokat szándékoznak magukkal vinni.

Az első utasok Pilatre de Rozier (1754-1785), d'Arlandes márki és Giroud de Vilette még csak kötélvégre erősített ballonon szállnak fel a magasba. XVI. Lajos kezdetben szabad ballonok felbocsátását nem is engedélyezi, mert azt túlságosan veszélyes vállalkozásnak tartja. A Montgolfier testvérek sem akarnak részt venni ballonjuk első szabad utazásán. Úgy látszik, nem sarkallja őket erre semmiféle lelki kényszer vagy becsvágy, sőt ellenkezőleg. Mindenféle aggályoskodással még inkább csak nehezítik, és halogatják a tervbe vett felszállást.

Jön tehát a kérdés, ki repüljön először szabadon. Felmerül a gondolat, hogy először két fegyencet bocsássanak fel, de Pilatre de Rozier és d'Arlandes márki addig erőltetik a tervet, amíg végül a király engedélyezi a felszállást.

A történelmi esemény, az ember első szabad légi utazása 1783. november 21-én játszódik le. A két árboc közé felfüggesztett ballonburkolatot egy emelvényről hevítik fel, amelynek oldalait szövettel borították be. A dobogó közepén egy nyílás van, erre fektetik a léggömb töltőnyílását.

Az első embert szállító ballon

A ballon néhány percen belül feszesre duzzad, de az első indítás mégis kudarccal jár. A léggömb fennakad a környező fák ágain, javításra szorul. A déli órákban ismét megkísérlik a felbocsátást, és a ballon a két utassal Bois de Boulogne -ban, a Muette vadászkastély parkjából lassan felemelkedik a magasba. A bátor "pilóták" többször is utánhevítik a ballont, és így körülbelül 25 percig sikerül a levegőben maradniuk. Útjuk során átrepülik a Szajnát, az Invalidusok temploma és a Katonai Iskola között tekintélyes magasságban ellebegnek Párizs felett, végül a város szélén az odasereglő tömegek lelkes üdvözlése közepette minden nagyobb nehézség nélkül ereszkednek a földre.

A soron következő ballon 1784. január 19-én Lyonban száll fel, amelynek térfogata 16000 m3 (a mai ballonok térfogata ennél jóval kisebb). Az indítás előkészületeit Pilatre de Rozier irányítja, az utasok között Etienne Montgolfier is helyet kap. Az eredetileg hat fősre tervezett utazás egy az indulás pillanatában beugrott potyautas miatt csak 3000 láb (900 méter) magasra száll fel. A burkolat egy helyen megreped, a ballon gyorsan süllyedni kezd, és a tervezettnél hamarabb, 15 perces utazás után ér újból földet.

Nem sokkal később Lyon városának egy újabb légi szenzációban van része: 1784. június 4-én rajtol az első női léghajós, Madame Thible. Miközben a ballon az ég felé veszi útját, a bátor asszony még egy áriát is énekel, hogy mindenki hallja-lássa, jól érzi magát.

Ugyanebben az esztendőben még számos hőlégballon felbocsátására kerül sor, így többek között Strassburgban, Milánóban, Párizsban, Chamberyben, Oxfordban és még sok más helyen is.

1784 közepén Pilatre de Rozier és Proust kémikus bámulatra méltó magassági csúcsteljesítményt állítanak fel: június 20-án ballonukkal csaknem 4000 méter magasra emelkednek. Szeptember 19-én a Robert testvérek és Colin Hullin több mint 100 kilométert repüntek, majd hat óra negyven perces repülés után landolnak Párizstól 186 kilométerre.

A következő mérföldkő a La Manche csatorna meghódítása. Ez a feladat versennyé növi ki magát: Blanchard és Pilatre de Rozier is magáénak akarja tudni az első helyet. Blanchard az angol parton tervezi az indulást, míg Rozier a francia oldalról kíván felszállni.
A La Manche csatorna leküzdése Blanchard 1785. január 7-én indul neki az útnak, utasa az a Dr. John Jeffries, akinek pénze nélkül nem jöhetett volna létre az utazás. A kedvező szélben gyorsan közelednek a francia part felé, de a kupola burkolata kilyukad, és így hamarosan komoly nehézségeik támadnak. A ballon egyre lejjebb süllyed, pedig az utasok már valamennyi ballasztot kiszórták. Már közvetlenül a jéghideg víz felett bukdácsolnak, amikor elhatározzák, ruhadarabjaiktól is meg kell válniuk. A habokba merül a köpeny, a nadrág, a kabát, majd a horgony és a horgonykötél is. Végre valóban a legutolsó pillanatokban a ballon emelkedni kezd. A léghajósok kétórás repülés után elhúznak a francia part felett, és a guines-i erdőben szerencsésen földet érnek. Ez a levegő meghódításának történetében az első eset, amikor egy utasszállító ballon országhatárokat, tengerszorost átrepül. Az egész világ viharos ünneplésben részesíti a két léghajóst.

Blanchard vetélytársának, Rozier -nak tragédiába torkollik vállalkozása. A feltalálónak ugyanis veszedelmes ötlete támad. A hőlégballont hidrogénballonnal párosítja. A gömb alakú gázballon alá egy hengeresre kiképzett hőlégcellát helyez el. Azt reméli, hogy ez utóbbinak állandó hevítésével kiküszöbölheti a ballasztot. Ezt a kombinált ballont feltalálója után "Rozier" -nek nevezik.
A hidrogén azonban rendkívül tűzveszélyes, a hidrogén és az oxigén vegyülete pedig a nagy robbanékonyságú durranógáz. Rozier -nak azonban nincs szabad választása. A francia kormánytól kapott hatalmas pénzösszeg a legfőbb ok a próbálkozásra. Ezen felül Rozier -nak a Csatornán a széljárás szempontjából igen kedvezőtlen irányban, Franciaország felől kell átkelnie, mert a francia katonai köröket csak ilyen irányú átkelés érdekli. Ha már az angolokat szerte a világon a "tenger urainak" nevezik, most egyes becsvágyó franciák mindenáron a "levegő urai" óhajtanak lenni. Rozier hónapokig vár a kedvező szélre, míg végső elkeseredésében 1785. június 15-én kísérőjével, Romain -nal nekivág az útnak. Kezdetben a szél a tenger felé hajtja őket, de aztán 400 méter magasságban ellenkező irányú légáramlatokba kerülnek. Rozier ekkor kinyitja a szelepet, hogy újból kedvező szelet fogjon, a foszladozó burkolatot azonban a kívül vezetett szelepzsinór jó darabon felszakítja, és a ballonból elillan a gáz. A ballon, mint a zsák, összeesik, a hőlégcellának sincs elég tartása, az egész szerkezet meredeken a földre zuhan. Pilatre de Rozier és Romain néhány percen belül halottak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az emberiség első léghajósa egyben a ballon első halottja is.
A Franciaország felőli átkelés meteorológiai okokból olyan ritkaságszámba megy, hogy csupán egy évszázaddal később sikerül megvalósítania a francia Choste -nak.

Németországban, Hollandiában és Belgiumban az első ballonutazásokra 1785 -ben kerül sor, ezek a repülések is a vetélytársán diadalmaskodó Blanchard nevéhez kötődnek.
De semmiféle szenzáció nem tart örökké. Blanchard -nak anyagi érdekből új vonzerőről kell gondoskodnia. Az az ötlete támad, hogy kis ejtőernyőkkel állatokat enged le a gondolából. Honfitársa, Pierre Tétu-Brissy pedig 1786-ban bevezeti az éjszakai felszállásokat.
1797-ben ugrik le először ballonból ejtőernyős André-Jacques személyében. Egy esztendővel később Párizsban száll fel az első női "legénység". Lambrosse és Henry az első két merész léghajós, akik férfi kíséret nélkül merészkednek a magasba.

A hőlégballonoknak komoly gyakorlati jelentősége van a kutatás területén. Gyakorlati eszközként először Charles professzor használja: légnyomásmérőt (akkor légsúlymérőt) és hőmérőt visz magával a gondolába, 1784-ben Blanchard és Jeffries pedig levegőmintát vesz a magasban. Számos, még tisztázatlan kérdés vár feleletre. Mi a levegő összetétele a különböző magasságokban? Milyen mértékben csökken ott a légnyomás és a levegő hőmérséklete? Hogyan csökken a Föld vonzereje a magassággal? Hogyan viselkednek odafent az élőlények? A legfontosabb megoldandó feladat azonban a meteorológiai folyamatok és jelenségek vizsgálata.
Az első tudományos célú ballonutazásra 1803. július 18-án Hamburgban kerül sor. Lhöest fizikus és E. G. Robertson (1763-1837) flamand tudós az öt és félórás utazás során 7000 méter magasra emelkednek, közben vizsgálatokat végeznek a felhő -és levegő-elektromosság , a hangterjedés, a víz forráspontja és a párolgási folyamat tekintetében. A bátor kutatók természetesen oxigén-tartály nélkül szállnak fel, így nagy testi fájdalmakat kell elviselniük. (Folyt. köv.)

Magyarok a levegőben

Az alábbi írások a Repülés Újság 25 évvel ezelőtt kiadott példányaiból származnak:

A BALLON SUTTOGVA REPÜL
Major Árvácska írása:

Pannonia

Látogatás Kaposújlakon

UGRÁS HŐLÉGBALLONBÓL
Palotay Mihály írása az első magyar ballonok berepüléséről

Berepülés 1. oldal Berepülés 2. oldal Berepülés 3. oldal

A BALATON ELSŐ ÁTREPÜLÉSE
Kasza József írása:

A Balaton első átrepülése
Malév1

A MALÉV Repülőklub első ballonja

Malév2
Kaposújlak kép Kaposújlak cikk
Verseny 1. oldal

Verseny
Lengyelországban
Kasza József
összeállítása:

Verseny 2. oldal
 
Látogatók: 177.572   Oldalletöltések: 590.862   By NetOffice & Compagnon     w3c_html40 w3c_css20